Balaton Rádió 88.7 MHz

A mostani hónapokon múlik minden – majdnem. Azon, hogy lesz-e elegendő csapadék; mert ha nem, akár negatívvá is válhat a Balaton vízszintje.

Ne ijedjen meg az olvasó: a kifejezés nem azt jelenti, hogy kiszárad a magyar tenger, „csupán” azt, hogy az etalonnak számító siófoki vízmérce nullpontja alá süllyed a szint. Ilyesmire viszont igen ritkán adódik példa, legutóbb száz éve fordult elő. És miért a bevezető mondat végén a „majdnem” szócska? Mert természetesen sok függ a következő hónapokban hulló csapadék mennyiségétől. Ha a tavasz végéig nem lesz lényeges változás, akkor valóban szárazra kerülhet az a bizonyos nullpont, hiszen a tó térsége nyáron hagyományosan esőszegény, és erre az évre sem jeleznek előre ettől eltérőt az időjósok.

A tó vízszintje jelenleg félméteres. Ősszel volt már ennél alacsonyabb is – 38 centiméter. Ám a 12 centis emelkedés vajmi kevés. De miért is gond az alacsony vízállás? Azon felül, hogy a déli parton nyaralók nem igazán boldogok attól, ha kilométereket kell gyalogolniuk az úszáshoz elegendő vízmélységhez, gátolja a hajózást is. Ezen persze lehet iszapkotrással segíteni, ám ez nem kevés pénzbe kerül. Az illetékesek már eddig is jókat vitatkoztak azon, hogy kinek volna a feladata. Végül abban maradtak, hogy nem az államé, ezért a balatoni hajózási cég már ősszel felszabadította a legkritikusabb helyeket, a zagyot pedig valahol Fűzfő és Kenese között rakta le a vízbe. Idén tavasszal a fonyódi és balatonmáriai kikötő vizét mélyítik.

A természet szempontjából egyáltalán nem különleges a mostani vízállás, tudtuk meg Présing Mátyástól, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársától. A nyaraló ugyan szeretné, hogyha minden évben ugyanarról a lépcsőfokról ugorhatna fejest a tóba, ám a természet ennél sokszínűbb. Az alacsony vízszint egyébként legfeljebb algásodást okozhatna az átlagosan három méter mély tóban, ám erre utoljára a kilencvenes évek első felében volt példa. Ma már az egysejtű növények tömeges szaporodását a szennyvíz csatornába terelése, valamint a műtrágyák egyre visszafogottabb használata miatt nem észleljük. Az más kérdés, hogy ami jó az üdülőknek, az rossz a halaknak, amelyek száma táplálék híján alacsony marad.

És milyen hatással lenne a tóra, ha a csapadékos időjárás miatt egyre magasabbá válna a víz szintje? – fordítottuk meg a kérdést. Ezt nem tudhatjuk meg, válaszolta a kutató, ugyanis 100-120 centiméter fölé semmiképpen sem engedik emelkedni a Balaton vizét, hiába is szeretnék a vitorlások. Egyrészt az említettnél magasabb szint veszélyeztetné a tó partjára épített üdülőket – de még csak abba sem köthetünk bele, hogy miért engedélyezték az építkezéseket annyira közel a vízhez, hiszen a déli part mentén futó vasút a XIX. század hatvanas évei óta meghatározza a Balaton szintjének a maximumát.

Forrás: Szabad Föld