Balaton Rádió 88.7 MHz

Az angolnák a Sió-zsilipnél csapdába, majd az olasz konyhákba, a Balatonba pedig új lakók: keszegek és compók kerülnek a halgazdálkodási cég tevékenysége révén.

A tó körül négy helyszínen összesen közel ezer kiló compót telepített a tóba a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., Balatonföldvárnál pedig négyszáz kiló vörösszárnyú keszeget is engedtek a vízbe. Ez utóbbi helyszínen rendezik majd meg az országos műlegyező bajnokság egyik fordulóját: azért került a tóba ez a hal, hogy minél jobb fogást érjenek el a versenyzők.

Miközben a Balaton halállománya gazdagodik, amíg a Sió – zsilip nyitva van, az ott elhelyezett angolnacsapdába kerülnek ezek a Balatonban szaporodásképtelen halak.

1991-ben volt utoljára angolnatelepítés, így viszonylag öreg halakról van szó. Amikor megérzik az elfolyó vizet, el akarnak vándorolni, mert az angolna kizárólag a Sargasso – tengerben ívik. Az ott kikelő kis halak a Golf-áramlattal utaznak Európában, s az édesvizi folyókban élik életüket. Amikor elérik az ivarérett kort, elkezdenek visszavándorolni a tengerbe. Az angolna egyébként a Duna vízgyűjtőjében őshonosnak számít. Ami a Balatonban van, mesterségesen felduzzasztott mennyiség, tehát korlátozás nélkül fogható – mondta el Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője.

A Balatonban élő angolnák már elérték az ivarérett kort, csak nem tudnak hol kijutni a tóból: a Sió-zsilip az egyetlen pont, ahol ki tudnak úszni, itt kerülnek be a kihelyezett angolnacsapdákba. A kifogott angolna főként Olaszországba kerül. A magyar fogyasztók körében – főként magas ára miatt – nem keresett hal. Mivel az angolna akár száz évig is elél, a Balatonban még több évtized múlva is horgászzsákmány lehet. A pecások viszont most nem foghatnak ki bármilyen fajt: a ragadozóhalakra márciusban kifogási tilalom van, s kifogásukra alkalmas csalit sem szabad a horgászoknak maguknál tartani ebben az időszakban.

Forrás: balatonlike.hu