Balaton: unokáink már látni sem fogják?

Riasztó eredményekre hívták fel a figyelmet, a klímaváltozás miatt ugyanis a magyar tenger is gondba kerülhet: a kutatók prognózisa szerint 2100-ra a Balaton vízgyűjtőjén a vízkészlet jelentős csökkenésére kell számítani, ami befolyásolja tó hasznosíthatóságát is.

 

A Balaton Fejlesztési Tanács által a Föld napja alkalmából rendezett szakmai konferencián kedden Csopakon Botos Barbara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője elmondta, a Balaton az ország legtisztább levegőjű területe. Vízgyűjtő területén az 1961-1990 közötti adatokhoz viszonyítva 2100-ig 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés valószínűsíthető.

Hosszú távon nem a csapadékváltozás, hanem a párolgás intenzívebbé válása miatt kell számolni a Balaton vízkészletének jelentős csökkenésével – fogalmazott. Hozzátette, a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia a Balaton térségében három megoldást javasol: vízszintszabályozást vízeresztő zsilippel és tározóval, a vízhasználat korlátozását és ideiglenes vízpótlást.A projekt részeként a munkatársak képzése is megvalósul, akik a hajléktalan ellátásban dolgozók számára kiírt képzéseken vesznek majd részt.

A helyzet komolyságára a Piac & Profit már 2013-ban felhívta a figyelmet. Hetesi Zsolt fizikus akkor jelezte, hogy több köbkilométernyi ivóvizet veszít minden évben a Kárpát-medence. „Hazánkat vízben gazdagnak tartják, ám az igazság az, hogy a Kárpát-medence évről –évre nagy mennyiségű vizet veszít” – jelezte a fizikus.

Magyarországra évente 111,5 köbkilométer folyóvíz érkezik, 54,5 köbkilométer csapadék esik, viszont a párolgási veszteség, a kifolyó vizek és a fogyasztás miatt minden évben a medence fél köbkilométer vizet veszít. Hetesi Zsolt szerint a hiányzó vizet csak a tavaszi árvizekből lehetne visszatartani, azonban a jelenlegi ár- és belvízvédelem az, ami arra törekszik, hogy minél hamarabb az ország határain kívülre vezesse a vizet. Az árvízi tározók kiépítése és az árterek kiszélesítése azonban késik, mivel az ártereken jelenleg hagyományos gazdálkodás folyik, ami ugyan gazdaságtalan, azonban a támogatási rendszer révén mégis megéri a gazdálkodóknak fenntartani a jelenlegi rendszert.

Az elmúlt időszakban felgyorsultak a környezetet érintő változások – hangoztatták szakértők az M1 aktuális csatornán. Mika János éghajlatkutató azt mondta: a változások felgyorsultak, az azokhoz való alkalmazkodás viszont lassú folyamat. A kutató a legnagyobb környezeti problémaként a biodiverzitás elvesztését nevezte, hiszen a kihalt fajokat már nem lehet megmenteni. Ugyancsak visszafordíthatatlan problémaként a nitrátosodást is említette. A harmadik legfontosabb probléma a klímaváltozás, de az még nem visszafordíthatatlan folyamat – jegyezte meg.

Juhász Árpád geológus elmondta, hogy a Föld napjához kapcsolódóan a Magyar Természettudományi Múzeumban péntek óta látható az Olvadó jövőnk című kiállítás. A tárlat – amelyet Áder János köztársasági elnök nyitott meg – több dologra hívja fel a figyelmet, köztük arra, hogy a jég olvadása miatt végveszélybe kerülnek az állatok – mutatott rá. Az északi régióban a jéggel borítottság egyre kisebb lesz, a szabad vízfelület pedig egyre nagyobb. Ez például a jegesmedvék számára jelent problémát. A Déli-sark környékén felgyorsult az olvadás, egyre gyorsabban válnak le hatalmas jégtáblák. Ez a folyamat szintén veszélyezteti az ottani élővilágot, egyre több faj tűnik el a tengerből – mondta a geológus.

Forrás: piacesprofit.hu

Hallgasd online!

Firefox / IE / Safari (192 kbps)

 

Chrome / Opera / Mobil (64 kbps)

 

Alapértelmezett lejátszóval

Bannerek